Fajlista Bakó G. (2010): Halásztelek – Helytörténet, földtan, élővilág, táj-felszín alapú változások Halásztelek: Halásztelek Város Önkormányzata. 183 p. alapján:
A Halásztelken 1998 –
2005 között regisztrált 182 madárfajt tartalmazó listájában szereplő rövidítések:
F = Nálunk és a környéken is fészkelő
madár attól függetlenül, hogy ritka, vagy gyakori előfordulású.
K = Kóborló, átvonuló, téli vendég,
rendszeres, esetleg egyszeri előfordulású.? = valószínűsíthetően költő, fészkelő faj, vagy a
közelben fészkel (Pl. Kis-Dunaág…), de mindenképpen előfordul Halásztelek
környezetében.
A különböző
keresztes pók fajoktól, a látványos darázspókig, az ugrópókok, vitorlapókok,
törpepókok, a farkas pókok, cselőpókok és karoló pókok fajain át az
állkaszáspókokig rendkívül faj gazdag a terület.
A homokpusztagyepek és
gyomvegetációk rovarvilága jellemzően melegkedvelő és szárazságtűrő fajokból
áll, melyek jól alkalmazkodtak a homok, biztosította környezeti feltételekhez.
Az életközösségekben a növényevő fajok elterjedése jellemző. Füvek hajtásait
fogyasztják a rétisáskák, tarlósáskák, de a sisakos és a ragadozó imádkozó
sáska is megtalálható. A homokba kis tölcséreket fúrnak a hangyaleső lárvák.
Sok élősködő is előfordul a homoki gyep vegetációban, fémdarazsak, melyek a
méhfélék parazitái. Hasonló élősködő még a méhfarkasok, csőrösdarazsak is. Ezek
méheket, legyeket használnak fel az utógondozásra. Találhatók virágbogarak,
virágporral táplálkozó különböző zengő legyek. Vannak poszméhek, rablólegyek,
melyek röptükben zsákmányolnak kisebb legyeket, szúnyogokat. Elterjedtek
cserebogarak, pázsitfüvek kalászaival táplálkozó szipolyok, ormányos bogarak.
Nyári estéken pedig tücsök hallható. A napsütéses, száraz füves területeken
különböző lepkék vannak, például pávaszem, nagy- és kis rókalepke. Admirális
vagy atalanta lepke. Jellegzetes lepkefajok a boglárkák, fehérlepkék,
szemeslepkék. Előfordulhat a szőlőszeder, kacsafarkú szender, valamint az
éjszakai életmódú bagolylepkék is, mint a vetési-, a felkiáltójeles-, a
káposzta- és a salátabagoly lepkék.
A ligeterdőkre, galériaerdőkre,
belterületi utcai fasorokra a lombfogyasztó ízeltlábúak közül a levélbogarak,
ormányosok jellemzőek, a nyárfaszender, különböző araszolók, púposszövők,
gyapjas- és bagolylepkefélék hernyói, amelyek fogyasztják a bokrok, fák
leveleit. A farontó bogarak, közé tartozik a védett kis szarvasbogár, egyes
cincérfajok, melyek lárvái járatokat fúrnak a nyárfák testébe. A cincérek
többsége védett hazánk területén. A bokrok levelei közt ragadozó szöcskefajok
tanyáznak, mint a legnagyobb testű hazai szöcskefaj, a zöld lombszöcske, a
szürke avarszöcske, liliomszöcske. Szikrázó napsütés idején gyakran látunk fák
tövében, betonon nagyobb csoportokban bodobácsokat, melyek közül a verőköltő
bodobács a legelterjedtebb. [1]
Dunai szivacs (Ephydatia fluviatilis) és egyéb szivacsfajok
Az adatok forrása: Bakó
G. (2010): Halásztelek – Helytörténet, földtan, élővilág, táj-felszín alapú
változások Halásztelek: Halásztelek Város Önkormányzata. 183 p.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
