A tanösvény elképzelése már az ezredfordulón megfogalmazódott Halásztelek Önkormányzatának vezetőiben, ám a kivitelezésről csak 2018-ban született döntés. Idő közben Bakó Gábor környezetrekonstrukciós tervei váltották föl a csupán a Kisgyár utcai vízmű emlékre és helytörténeti táblákra épülő koncepciót, ám az ipartörténeti jelentőségű emlék (az öntözőcsatorna agyagtöltése, illetve a gépház rom) továbbra is a tanösvény koncepciójának bemutatásra érdemes része maradt. 2018 augusztusáig az eredeti elképzelés a Gáton túli terület visszaerdősítésére, illetve a környezeti adottságok (például talajviszonyok, vegetáció) szempontjából ideális területekkel történő tervezésre épült (1. ábra).
A kezdeti terveket felülírták a tulajdonviszonyok, és amikor Halásztelek Város Önkormányzata engedélyezte, hogy az önkormányzati tulajdonú nyugati külterületi területek egy részén létrehozzuk a tanösvényt az ismertetett elveknek megfelelően (a termőhelyen korábban jellemző, őshonos vegetáció rekonstrukciója, az élőhelyek helyreállítása, gyurgyalag és partifecske költőtelep áthelyezése a szemétlerakóból, illetve a környék nevezetességének táblával ellátott állomáspontokon történő bemutatása), a projektet Bakó Gábor irányításával újratervezte a Szent István Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszéke (2. ábra).
A Tanösvény első állomása és egyben legnagyobb attrakciója a partifecskék és gyurgyalagok számára létesítendő mesterséges partfal és madármegfigyelő hely (3. ábra), ahol a madarak zavarása nélkül lehet távcsővel szemlélődni és fényképezni. A létesítmény elkészítését és a további (078/8, 14,20,26,33 hrsz-ú) ingatlanok tanösvény célú átalakítását a Duna Ipoly Nemzeti Park, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Vízművek, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának Környezet- és Természetvédelmi Főosztálya, Zöldhatóság írásos engedélyei, valamint az Önkormányzat területhasználati és anyagi hozzájárulása (gépi földmunka, kerítés) alapján közösségi összefogással elkezdtük.
A munkálatok előkészítéseként az Önkormányzat elvégeztette a környezetszennyező keskenylevelű ezüstfák eltávolítását (4. ábra), majd szárzúzást végeztetett a tanösvény elejének otthont adó 078/8 helyrajzi számú területen (5. ábra). Utóbbi beavatkozás nem volt betervezve.
A következő lépés a makkok összegyűjtése volt Csepel-sziget szerte, a szigeten még megmaradt 20-30, az ősi erdőkből származó hagyásfák alól (6. ábra), majd a makkok elvetése volt (7. ábra), az őshonos kocsányos tölgyes rekonstruálása érdekében
Az előkészítő tanulmány (http://oko.uw.hu/Duna-menti_erdok-Bako-Koncz-Uzonyi-Csatho-Toth-Gober-Besnyoi2012.pdf) alapján végbement tölgyvetés és a vetési helyek kikarózása, illetve térinformatikai rögzítése (7. ábra) után következhetett a partfal munkagépi elkészítése (8. ábra).
A kerítés sarokpontjainak koordinátái:
EOV: 643857.150 224744.050 (WGFS Lat/Lon: 47° 22′ 01.0057″ N, 18° 58′ 02.0709″ E
EOV: 643814.690 224683.550 (WGFS Lat/Lon: 47° 21′ 59.0451″ N, 18° 58′ 00.0501″ E
EOV: 643863.343 224645.367 (WGFS Lat/Lon: 47° 21′ 57.8103″ N, 18° 58′ 02.3709″ E
EOV: 643909.057 224703.303 (WGFS Lat/Lon: 47° 21′ 59.6879″ N, 18° 58′ 04.5469″ E
A madarak első hulláma 2019. május elején érkezett meg. A partfal birtokbavételét, a költőtelepek kialakulását követően tervezzük előkészíteni a tanösvény további állomás pontjait, amelyek a térség természetrajzát és történelmét mutatják be kültéri táblákon keresztül (13. ábra)
